|
 |
|
|
ELMÉLETEK A MAGYAROK EREDETÉRŐL
A magyar őstörténet kutatását meghatározta a mindenkori korszak általános szellemi képe, ideológiai igénye és orientáltsága. Őstörténetünket illetően a jelenben is mást mond a krónikáinkra épülő nemzeti hagyomány és mást a politikától irányított "tudomány". Saját hagyományaink őstörténetünket a hunokkal, az európai történettudomány (Flaviu... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
(1831-1840). In. Magyarország története 1790-1848. 5/2. köt. Bp. 1980.
Akadémai K. 734. old.
8 Uo. 747. old.
9Tábori Kornél: Titkosrendorség és kamarilla. (Bev. Marczali Henrik.) Bp.
1920. Athenaeum Rt. 22-23. old.
10 Uo. 23. old.: Ld. Gergely A.: A magyar reformellenzék… i. m. 756-757.
old.
11 Magyaro... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
http://www.lakatospal.hu/index.php?p age=articles&id=2303
Botos László(Grandpierre K. Endre nyomán): Királygyilkosságok (Magyarok Vasárnapja,2007. okt.1.)
Az agyagtáblákon napfényre került ősi magyar eredetünk - amely elhomályosítja nyugat dicsőségét - ez oknál kell kipusztítani népünket, mert élő vád vagyunk a Nyugat által kisajátított mű... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Ferencné
Major Zsolt
Majoros Imre
Majoros László
Majorosi Emese
Makai Pálné
Makkai Erzsébet
Makkos István
Maklári Ádám
Mányai Kata
Mányai Loránd
Marczali Ágnes
Marczali Dezső
Marczali Renáta
Marczaliné Gábriel Judit
Mari Zsuzsa
Máriássi István
Marinovné Marussy Mária
Markel István
Markel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Konstantinápoly érckapuján, mire ő buzogányával akkora rést ütött a kapun, hogy azon egy ötéves gyermek átfért volna, majd úgy földhözvágta az óriást, hogy az szörnyethalt.
Marczali Henrik a Botondról szóló akadémiai értekezésében kifejti, hogy a magyarok valóban eljutottak a császárvárosig. Arról is ír, hogy szinte virtus volt a városkapun való résütés, mint a győzelem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... honfoglalást. Törökös helyneveket keresett, ahelyett, hogy az avarok nyelvéről vallott álláspontját módosította volna, igazodva a régiekhez, elsősorban Engel Keresztélyhez, Hunfalvyhoz és Marczali Henrikhez. - Mályusz Elemér, A székelység eredetéről In: Melich Emlékkönyv, Budapest 1942, 254-262. - uö. A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok 73 (1939) 290-291. A székelysé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... november 6-án született Budapesten. Tizenhárom éves korától a Trefort utcai Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumába járt, ahol nagynevű pedagógusok - Négyesy László, Marczali Henrik - oktatták. Érettségi után, 1898-ban történelem szakos lett a pesti egyetem bölcsészeti fakultásán. 1903. október 20-án doktorált a budapesti egyetemen. 1909-ben, alig harmincévesen e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... a magyar műdalirodalom. Tassót és Voltaire-t fordított, s magyar nyelvű kantiánus filozófiai szótárt szerkesztett. Budán érte a halál.
[5]1856. április 3.
Megszületett Marczali Henrik történetíró
[2004.09.13. 12:06] Ezen a napon
A polgári történetfelfogás jelentős képviselője, a századvég egyik legnagyobb történetírója volt. Tanulmányait külföldön (Bécs,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
:-(((((
:-(((((
:-(((((
:-(((((
Magyarországi zsidó személyiségek
Abonyi Andor Nándor költő, ügyvéd
Abonyi Ármin pedagógus
* Abonyi Józ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... soraiba. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja.
Falain belül országos hírű tudósok, alkotóművészek születtek és dolgoztak. Többek között Marczali Henrik, Lengyel József, Bernáth Aurél.
A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét város... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bolsevista emigráns.
Major Simon. 1876. Népdalszerző, népszínműíró.
Makai Emil (Fischer). 1870-1901. Hirlapíró, költő, színműíró, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja.
Marczali Henrik (Morgenstern). 1856-1941. Történetíró, a Magyar Tudományos akadémia tagja (1893). A kommün után el kellett hagynia budapesti egyetemi katedráját.
Makó Vilmosné, Benedikt Ilona, í... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
ORSZÁGHÓDÍTÓK 1.rész
ORSZÁGHÓDÍTÓK - AZ EMANCIPÁCIÓTÓL RÁKOSI MÁTYÁSIG- 1.rész
BEVEZETÉS ELŐSZÓ I. Rész AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG
I. fejezet - MAGYARORSZÁG GYARMATOSÍTÁSA
II. fejezet - A SZABADSÁGHARC ELŐTT ÉS UTÁN
III. fejezet - MAGYARORSZÁG CASSANDRÁJA
IV. fejezet - MI VOLT A TISZAESZLÁRI PER?
V. fejezet - SZÁZADFORDULÓ, AVAGY -... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ,,művelésére" is. Megszállják a világnézeti stúdiumok tanszékeit is egyetemeinken: bölcsészetet Alexander Bernát-Bánóczy (Weisz) József szellemében tanítanak, a történelem mestere pedig Marczali (Morgenstern) Henrik és iskolája, s ez még konzervatívnak tűnik fel a mindjobban elharapódzó történelmi materializmussal szemben. Hatásuk alól tulajdonképp csak a kilencszázhúsz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Koós Kálmán - Voltunk, vagyunk, leszünk
Molotov a szovjet külügyminiszter október 8-án fogadta a magyar küldöttséget és közölte velük a fegyverszüneti szerződés feltételeit, amelyek a következők voltak:
Magyarország köteles kiüríteni az egész általa elfoglalt csehszlovák, jugoszláv és román területeket, illetve területekről visszavonja az összes magya... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... millió magyar, 2,300.000 oláh 1,700.000 tót 1,300.000 szerb 1,000.000 horvát és több mint 1,000.000 német. A magyarság az összlakosságnak tehát nem egészen 40%-át tette ki abban az időben (Marczali Henrik adatai).
Az 1848-49-es szabadságharc a bécsi kamarilla ármánykodása miatt kezdődött el, amely a forradalmak hatása alatt tett engedményeket vissza szerette volna vonni... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Rudnay Egyed: Attila Trilogia: Zárszó
- 74 -
ZÁRSZÓ.
Nincsen Igazad! Lehetséges,
Mondanod azonban sekélyes,
Legyen nálam több igazad
S majd ér valamit szavad.
Goethe, Faust.
Minden aktió reaktiót szül.
Mint 12 éves gyereknek, közel 70 éve, magyarázta Mme. Reinger, hogy csak Ferenc ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ad az embernek. Nem csoda hát, ha olyan nagy sokaságban és olyan hosszú ideig járnak a pusztán, hol nem találni semmit; mert lovaik füvet és szénát esznek, ők meg ilyen porrátört húst." MARCZALI HENRIK az Athenaeum Millenniumi Történetében (I. k. 57. l.) erre azt jegyzi meg: "A flórenci író a XIV. századi magyarokról ír ugyan, de világos, hogy ez élelmezésnek a régi pusztai hazába... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... november 6-án született Budapesten. Tizenhárom éves korától a Trefort utcai Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumába járt, ahol nagynevű pedagógusok - Négyesy László, Marczali Henrik - oktatták. Érettségi után, 1898-ban történelem szakos lett a pesti egyetem bölcsészeti fakultásán. 1903. október 20-án doktorált a budapesti egyetemen. 1909-ben, alig harmincévesen e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Csernyus és Csernátony
Közhiedelem, melyből MARCZALI HENRIK sem tudott szabadulni, hogy Csernyus Manó, a szabadságharc egyik vértanúja, kit 1849. október 24-én akasztottak fel Pesten, báró Perényi Zsigmonddal és Szacsvay Imrével együtt, tulajdonképpen annak a véletlenségnek lett áldozata, hogy nevének egynéhány betűje azonos a Csernátonyéval. Csernátony Lajost, írja MARC... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... aminek dél-észak volt eleve az iránya. De ezzel a következtetéssel nem sokra mennénk, ha még egy váratlan dokumentum nem állna rendelkezésre, ami segít a történtekhez közelebb kerülnünk. Marczali Henrik ismerteti Bors ispán nejének végrendeletét. Már tudjuk, Velek ispán lányáról, Anonymus nővéréről van szó. E testamentum adatai roppant érdekesek, következtetési elszántságunkat ing... |
|
|
|
|
|
